A színes, változatos kézműves tevékenységek mindennaposak egy iskola életében. Becsempészhetők, beépíthetők sok óra menetébe, hiszen a cél a finommotorika, a kreativitás, a szem-, kéz koordináció, az esztétikai érzék, a keresztcsatornák fejlesztése, a problémamegoldó képesség, a koordinált izomműködés…egyszóval, az egész személyiség fejlesztése.

Az alkotás örömet okoz, ösztönzi a gyermeket újabb és újabb alkotások elkészítésére, a problémák kreatív megoldására, így szinte észrevétlenül lehetőséget adva a fejlesztésre, egy kreatív személyiség formálására. Hiszen a kreatív ember leleményes, találékony, ötletes; mindig új és újabb megoldásokat keresve oldja meg a problémákat, s úgy gondoljuk, ez a képesség elengedhetetlen az életben való boldoguláshoz.

A változatos tevékenységek, új technikák, kipróbálása, alkalmazása lehetőséget ad az alkotás, a kézműves tevékenységek iránti kedv fenntartásához.

Ehhez a változatossághoz is szeretnénk hozzájárulni, segítséget adva az aktuális ötletekben.

Mivel mindenkinek van szíve csücske tevékenység, egy-egy technikát kiemelten is megtalálhattok:

Origami
Gyöngyfűzés
Agyagozás
Szövés
Virágkötés
Quilling


2015. május 17., vasárnap

Hobbijuk a hang

Ez a hobbi nyolcadikban kezdődött. A tesó összetört távirányítós autójával, amit kidobtak a szemétbe.
Az idősebbik testvér, akiről ez a "mese" félig szól, kivette a kukából a kidobott autót és szétszedte. Nézegette egy darabig, majd szólt egy ebben az évben érkezett osztálytársának...
Így indult az ő történetük. Az totálkáros autóból működő autót csináltak és kitalálták, hogy mint minden rendes autóban kellene hogy legyen zene is, amit menet közben hallgatni lehet. Szereltek két
hangszórót a hátsó ablakba. Már csak egy apró mp3 lejátszó kellett. Ekkor hallottam én először a hobbijukról tőlük, merthogy ceruzaelem kellett a kocsihoz. Eltelt néhány nap, majd megint kellett elem, ez csak néhány percre... Mikor kérdeztem mihez kell, mondták: - Hát a ledekhez, kipróbálni!
Menetfényeket szereltek a kocsiba...az aljára, az elejére és a hátuljára, ahogy a való életben is megy ez. Legközelebb már fáért
jöttek, szalagparketta darabokért, meg dekopír fűrészért, szivacsért, csavarért... és innentől már képen és filmen van a történetük, mert ez a két fiú, az autós Tóth József András és osztálytársa Kovács Ádám találtak egy új utat, egy hobbit, ami érdekli őket, kitölti a szabadidejük egy részét, sikeresek, új dolgokat találnak ki, továbbfejlesztik azokat, mindig megtapasztalva az alkotás örömét, na meg néha a kudarcok keserű ízét is. 
Andrásról tudtuk eddig is, hogy kreatív, szuper a kézügyessége, - a tavalyi erdélyi táborban elsőre olyan drótékszer kollekciót készített, aminek csodájára jártak az oktatók is - Ádám is kitűnt kézügyességével a diákvállalkozás termékeinek a készítése közben, de hogy ilyen kitartóak, hogy rátalálva a hobbijukra, azt ennyire makacsul, a kudarcok, a pénzhiány ellenére is újra és újra kezdve, folytatva csinálják, az meglepő, és csodálatra méltó. Azt csak
ráadásul említem meg, hogy a gumifotelek készítését is az elsők között sajátították el, ötleteikkel sokat segítettek a kivitelezésben.
Persze sikerüknek része tanáruk, Gazsó Martina is, aki látva eltökéltségüket, mindig hagyott teret, lehetőséget és időt a két fiúnak, hogy hobbijukkal foglalkozzanak...
Jó ilyen gyerekekről, vagyis inkább fiatalokról írni, hiszen ők azok, akik kis odafigyeléssel, törődéssel még sokra vihetik, lehet saját,
önálló életük, példát mutathatnak a társaiknak, ha segítünk közzé tenni az ő "műveiket", kitalációikat. A közelgő Bárczi héten bemutathatják tudásukat és az elkészített autót, hangládákat minden Bárczisnak.
Filmen is láthatjátok őket:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.