A színes, változatos kézműves tevékenységek mindennaposak egy iskola életében. Becsempészhetők, beépíthetők sok óra menetébe, hiszen a cél a finommotorika, a kreativitás, a szem-, kéz koordináció, az esztétikai érzék, a keresztcsatornák fejlesztése, a problémamegoldó képesség, a koordinált izomműködés…egyszóval, az egész személyiség fejlesztése.

Az alkotás örömet okoz, ösztönzi a gyermeket újabb és újabb alkotások elkészítésére, a problémák kreatív megoldására, így szinte észrevétlenül lehetőséget adva a fejlesztésre, egy kreatív személyiség formálására. Hiszen a kreatív ember leleményes, találékony, ötletes; mindig új és újabb megoldásokat keresve oldja meg a problémákat, s úgy gondoljuk, ez a képesség elengedhetetlen az életben való boldoguláshoz.

A változatos tevékenységek, új technikák, kipróbálása, alkalmazása lehetőséget ad az alkotás, a kézműves tevékenységek iránti kedv fenntartásához.

Ehhez a változatossághoz is szeretnénk hozzájárulni, segítséget adva az aktuális ötletekben.

Mivel mindenkinek van szíve csücske tevékenység, egy-egy technikát kiemelten is megtalálhattok:

Origami
Gyöngyfűzés
Agyagozás
Szövés
Virágkötés
Quilling


2011. április 24., vasárnap

Mi volt előbb? A tojás vagy a tojásfa?

Ebben az esetben ezt mi döntöttük el és a tojások készültek előbb. Fél centi vastagra sodort agyaglapból kiszúrtuk a tojásformákat, majd szárítás, szivacsolás után kiégettük.









 Ezután következett a mázazás, amikor a terrakotta tojásokat fazekasmázba mártottuk és ezeket a már egyszínű tojásokat díszítették a gyerekek saját fantáziájuk  - és színes festék lehetőségeink - szerint.












A kész tojásokat széthajtott GEM-kapcsokra akasztottuk és egy nap szárítás után újra kiégettük.
















Elkészültek a tojások, már csak fát kellett 'növeszteni' hozzá...










A díszítés volt az utolsó lépés...











Többet itt is a diavetítésben, az oldalsó sávban lehet látni...

2011. április 19., kedd

Cheer up Japan! - Bárczis bíztatás

Rupa Nikolausz és Rupa Anika a buzdítással
A földrengés sújtotta Japán felvidítására, az együttérzés kifejezésére  a világ minden részéből küldenek origami darukat és szíveket. Én is több modellt készítettem, csatlakozva origamis társaimhoz. Mivel az egyik hajtogatott gyerekfigura Rupa Anikára hasonlított, megkértem, hogy rajzolja meg Ő az  arcát. Anika biztos kézzel rajzolta a szemet és a mosolygós szájat. Nikó pedig díszes betűkkel írta a buzdító szöveget. /Cheer up Japan! = Fel a fejjel Japán!/ 



Az egyik szívecskés origami

  Nagyon sok embernek tetszett, sok visszajelzést és köszönetet kaptunk. Azt írták, hogy Japánnak nagyon sokat jelent az ilyen bíztatás. Alkotás közben persze beszélgettünk a katasztrófáról is. Pár hónapja  Kanae-san, az itt  tanító japán önkéntes találkozott az iskola udvarán a kicsikkel, köztük Anikával. Jól elbeszélgettek, tetszett nekik  érdekes arca, kicsit furcsa beszéde, mássága. Akkor még nem gondoltuk, hogy hamarosan izgulhatunk érte. 


                                                                                                                  H.Vass Ildikó

2011. március 20., vasárnap

Kokárda papírból...ki hinné...

Ha eddig azt hittétek, hogy kokárdát csak nemzetiszínű szalagból lehet készíteni, most fel kell hogy vidítsalak Benneteket.
Hát nem, papírból is lehet...
Ja, azt majd elfeledtem mondani, hogy ehhez azért nem árt némi kézügyesség, egy kis papírismeret és akkor még a hajtogatás menetéről nem is beszéltem, pedig az igazi tudomány abban rejlik...na meg a titok is, hiszen ez H. Vass Ildikó saját know-how-ja, amihez azért egy-két ötlettel fia akaratlanul is hozzájárult egy játszóházi hajtogatás során. 
Így született ez a nagyszerű márc.15-i viselet. Jó hajtogatást hozzá... :-))

2011. február 20., vasárnap

Agyagozás - Bálint napi ajándékkészítés

Az agyagot ősidők óta használják az emberek. Régen nagy gödröket ástak, úgy bányászták, de folyópartokon is mindenhol megtalálható, könnyen formázható, és száradás után kiégetve tartós, erős anyag válik belőle.
A fazekasságban egyesül az öt elem. Az agyag maga - a föld. Víz is van benne, hiszen anélkül nem lehetne meggyúrni, megformálni. Levegőn szárad ki. És végül, tűzben ég ki, nyeri el végső formáját. Nedvesen sötét, kiszáradva világosabb sárgásszürke színű. Miután az elkészített tárgyak megszáradtak, már formatartóak, de még nem vízállóak. Ha egy száraz agyagtárgyat víz ér, szétreped, szétmállik, ezért ki kell égetnünk.
Az agyaggal való bánás végtelenül kreatív dolog, ahol a két kéz dolgozik. Az agyagozás a finommotorika és az értelmi képességek fejlesztését szolgálja, továbbá nagyon jól segíti a kézügyességet és elmélyült figyelemre-fegyelemre tanít. Az agyaggal birkózó gyerekek ösztönösen ráéreznek a formákra, elbűvöli őket, hogy az alaktalan sárból valami tartós, színes, egyedi dolgot hozhatnak létre. Az általuk készített tárgyaknak "lelkük" van. A legnyüzsgősebb gyerek is átérzi a kemencebontás misztériumát: mert a kemence tüzében újjászületés történik, varázslat, csoda.

Bálint napra a 2. és 5.A osztályok kis agyagedényeket és szív alakú monogramos medálokat készítettek agyagból, majd szárítás, szivacsolás után a kemencében kiégették a tárgyakat.
Az elkészült medálokat acrylfestékkel színezték, lakkal tartósították, majd szeretteiknek vitték ajándékba a gyerekek...ki mennyit készített...volt aki minden családtagjának tudott vinni..ez öt testvér esetében nem is kevés...
A munka menete jobb oldalt a diavetítésben látható...

2011. január 31., hétfő

Térbeli hajtogatás - a "fagyitölcsér-hajtás" (Esetleírás lentebb...)

A diszkalkulia és az origami

„A diszkalkulia – mint a tanulási zavar egyik megnyilvánulási formája – vizsgálata, rövid távú kezelési  terve, esetismertetések kapcsán” című szakdolgozatom részlete:

………Ahhoz, hogy a gyerekek egy origami figurát meghajtogassanak, többféle képességgel kell, hogy rendelkezzenek. Az egyik legfontosabb elvárás, hogy állandóan figyelni kell a tanár utasítására
-Meg kell figyelni, hogy a papírlap melyik oldala van felül /a fehér vagy a színes/. Kezdetben nem szerencsés mindkét oldalán azonos színű papírral dolgozni. Különböző szín esetén mondhatom, hogy a „szalvéta kívül színes”…
-Folyamatosan össze kell hasonlítani a szomszédokkal a hajtogatás fázisait, meg kell állapítani, hogy ugyanolyan-e, esetleg miben tér el /analízis-szintézis/. Amennyiben különböző, egy másik társáéval is össze kell hasonlítani, vagy a tanár segítségét igénybe véve kell dönteni.
-Fontos figyelni az irányokra /felfelé vagy lefelé, jobbra vagy balra hajtjuk a papírt?/
-Különösen nehéz, ha meg kell fordítani a papírt, mert annak másik oldalán folytatjuk a munkát. Ekkor újból „be kell tájolni az irányokat”, össze kell hasonlítani, hogy áll a tanáré. Ezt szóban is ellenőrizzük. /”Nézd meg, hogy a nyuszifülek felfelé állnak-e!”/
-A térbeli hajtogatásnál még inkább kiderül, ha valakinek téri-tájékozódási problémája van, de például a gyümölcsmintás teáspapírból /Pickwick…/ vágott négyzetekből még a legegyszerűbb „fagyitölcsér-hajtás” sem egyszerű, ha valakinek  problémái vannak az irányokkal.. Itt ugyanis a négyzet mind a 4 sarka „kihegyezhető”, s ügyelni kell arra, hogy egy csillagnál vagy virágnál mind a nyolc ágat ugyanúgy /!/ hajtogassuk meg. /14.sz.melléklet/
-Törekedni kell a pontosságra is, bár a japánok azt mondják, hogy „nem az a fontos, hogy pontos legyen, hanem az, hogy szívből jöjjön”. Vannak olyan hajtogatások azonban, ahol nem is tudunk továbblépni, ha pontatlanul hajtogattunk. Természetesen nem ilyennel kezdjük a tanulást, elkerülve ezzel is a gyermek stresszelését.
-Gyakran előfordul, hogy pár lépés után visszanyitjuk a papírlapot, s visszaemlékezve az eddigiekre, most már önállóan kell meghajtogatni.  A több elemes hajtogatásoknál a második vagy harmadik elem már fejből, irányítás nélkül szokott sikerülni. Ezért a kicsiknél hasznos az egyszerű, de több elemből álló modell, pl. 8 ágú csillag vagy virág. /15.sz.melléklet/
-A hajtogatás lépéseit  /átló-hajtás, oldalfelező-hajtás…/ köznapi, szemléletes kifejezésekkel helyettesítve ill. később mindkettőt használva /szalvéta-, könyv-, batyu-, sátor-, szekrény-hajtás/ fejleszthetjük képzelőerőt és az absztraháló-képességet is, egyben előkészítjük a geometriaórán használatos kifejezéseket /átló, csúcs, oldalfelező, oldal/
-Legegyszerűbb, ha ugyanolyan méretben és színben mutatom a lépéseket amilyennel ők dolgoznak, amikor ugyanis a jobb láthatóság érdekében más méretű papíron szemléltetek, szintén egy magasabb fokú  összehasonító képességre, analizáló-szintetizáló képességre van szükség.
-Amikor kompozíciót készítünk /virág vázában, rókák a réten…/ akkor felragasztás előtt meg kell keresni a megfelelő helyet a papírlapon úgy, hogy ne billenjen a kép, ne érjen ki a lap széléhez…
-Természetesen a színekkel és ezek finom árnyalataival is foglalkozunk, amikor például egy kupac hasonló színű papírból választjuk ki az egyformákat /ugyanezt a nagyságszerinti válogatással is megtehetjük/
-Később a magyarázattal egybekötve megkapják a hajtogatás rajzát, diagramját is. Ezt csak lépésről-lépésre haladva lehet követni, „olvasni”. Egyszerre mindig két rajzot kell nézni: az elsőn ott van, hogy hol kell meghajtani, a következő rajzon már ennek a hajtásnak az eredménye is ott van, de már egy újabb hajtogatás helyét is jelöli, aminek az eredménye majd a következő rajzon lesz látható…
-Amikor újból „átismétlünk” egy hajtogatást, nem elég csak arra emlékezni, hogy milyen hajtásokat  /könyv, szalvéta…/ készítettünk, hanem arra is, hogy ezek milyen sorrendben követik egymást. Úgy, mint az olvasásnál.
-Az óra végén a kiállított munkák értékelése, a „nekem azért tetszik…” ugyancsak a megfigyelőképesség fejlesztését segíti………………


                                                                    H.Vass Ildikó