Quilling technika

A quilling, vagy papírcsík technika különösen népszerű a fiatalok körében. Ezt annak köszönheti, hogy meglehetősen rövid idő alatt, egyszerű mozdulatokkal, kis odafigyeléssel gazdag képeket készíthetünk általa. Gazdaságos módszer, csupán színes papírcsíkokra, sodrópálcikára, stiftre és folyékony ragasztóra van szükségünk.

Technikája viszonylag egyszerű. A sodró pálcika segítségével

feltekerjük a színes papírcsíkokat, levesszük a rúdról, szabadjára engedjük, majd a végét beragasztjuk. Így kapott körformát az előttünk álló minta alapján formázzuk.

Munkavégzés közben fejlődik az alkotók szem-kéz koordinációja,

finommotorikája, gondolkodása (analízis-szintézis), síkban való tájékozódása, manuális és konstruáló képessége. Segíti a rész-egész viszonyának felismerését. Emellett megtapasztalják az alkotás örömét, ami tovább ösztönzi újabb alkotások, ötletek kreatív megálmodására, megvalósítására.

Tevékenységek során gyakran dolgozunk újrahasznosítható

hulladékokból (pl.: újságpapír, kartondoboz) gondot fordítva ezzel a környezettudatos személyiség kialakítására, fejlesztésére és megerősítésére.



                                        
                                                   G. Martina

Színes szőnyegeink forrása, a Lőrinc Műhely

Az úgy kezdődött, hogy 4 éve rátaláltunk az egyik raktárban két zsák natúr gyapjúfonalra, a "Lányműhely"-ben pedig felvetőfonalra. Aztán már célzottan kerestük a gombhoz a kabátot és ráleltünk néhány szövőkeretre is, amik egy ideje már a raktárban pihenték ki a korábbi évek fáradalmait. Innentől már felgyorsultak a dolgok, már csak átvetőfákat kellett "gyártani" a keretekhez, - ezt a fiúműhelyben az akkori végzős fiúk elkészítették - "leverővillákat" kaptunk a konyhából és már kezdhettük is a szövést.
Az akkor ötödikes gyerekeimmel kezdtük a kényes és munkaigényes vékony gyapjúfonallal, az első szőnyegek még kicsit csálék, elkeskenyedők lettek, de a munkafolyamatokat megtanultuk, kitűnt, hogy ki az ügyes és ki a még ügyesebb.
Néhány hónappal később a bútorraktár egyik sarkában, sátor alkatrészek keresése közben rábukkantunk két nagy szövőkeretre, ezek javítása és összeszerelése után már nagy méretű szőnyegeket is tudtunk készíteni.
A következő lépés a szövés felgyorsítása, érdekesebbé tétele volt. Ehhez a fonalak választékát kellett növelni, kellettek vastagabb és színesebb fonalak. Ekkor találkoztunk először a Lőrinc Műhely nevével. Petrikovszki Mariann szövő népi iparművész ajánlotta Lőrincéket, akiknek a műhelyében készülnek a legjobb minőségű kézi szövőszékek és azok alkatrészei, gyártják és forgalmazzák a különböző vastagságú felvetőfonalakat és nem utolsósorban a szövéshez szükséges natúr és színes fonalakat.
Az egyetlen bánatom csak az, hogy pápaiak, messze vannak, így a távolság miatt először postán rendeltünk felvető- és szövőfonalat, de aztán már a színeket is szerettük volna kiválasztani, így először én választottam a nyári szünetben színes fonalakat, majd ebben a tanévben már az egész osztály együtt ment Pápára. Először a műhelyt néztük meg, értő kalauzolás mellett, kitűzve a célt is a következő félévre: egy igazi szövőszéket szeretnénk venni. Nem szövőkeretet, hanem egy igazi, profi szövőszéket. Egy Lőrinc féle

használt szövőszéket. Ennek az ára kb. 120 ezer forint, úgyhogy még sok szőnyeget kell megszőni a vásárláshoz...
Az új színes szőnyegek már ennek a látogatásnak az eredményei, sőt azóta már még egyszer elmentünk a műhelybe színes fonalért, mert az elkészült szőnyegeket ahogy kitettük a bemutató bábura, már el is kapkodták. Most ott tartunk, hogy külön megrendelőlistánk van, amit tudásunk és időnk szerint elégítünk ki.
Az külön öröm, - és valahol a távlati célok között is szerepelt, hogy mások is kedvet kapjanak a szövéshez, mások is jussanak sikerélményhez, mások is büszkék lehessenek a tudásukra, elkészített

termékükre - hogy más osztálybeliek is csatlakoztak már a szövőkhöz, kicsik és nagyok is. Van aki gombolyítja a fonalakat, van aki a szövőkeretek felvetését tanulja, majd ezután a szövés fogásait - elkötést, elszövést majd magát a szövést - tanulja, gyakorolja.
A hangulat vidám, - néha túlságosan is, ez már a szövés rovására megy néha - megy a viccmesélés, sztorizgatás, valami ilyesmi lehetett régen a fonók hangulata is, igaz itt már a számítógép helyettesíti az éneket, a zene már a hangszórókból érkezik, a gyerekek választják, többnyire a Youtube-ról. De ez nem baj, változik a világ, menni kell vele.
A lényeg a gyerekek büszkesége, sikerélménye, hogy valakinek, ráadásul egy 'Felnőtt'-nek az ő szőnyege tetszik, vele akarja szövetni a következő, neki tetsző szőnyeget. Lassan kialakult egyfajta versengés, hogy kitől kérnek több szőnyeget, ki szövi szebben, ki nem húzza be az oldalát, kinek marad végig párhuzamos a szőnyeg széle...
Engem megnyugtat a szövés. Van, hogy felhúzom magam valamin órán, - utólag nem is értem min lehet - aztán csak szünetben odaülök a szövőszékhez - na jó csak kerethez - és szövök pár percet. Egyfajta relaxáció...és nem csak nekem. A gyerekekre is hasonló hatással van, a többi jótékony hatásról nem is beszélve...
Állítólag egy harmadikos szövőzseninek, mióta sződögél, sokat javult az írása, a motorikája, de ez lehet hogy csak pletyka... :-)

A szőnyegszövő tánca

A Bárczi iskolában mindig nagy hagyománya volt a kézművességnek. A mostani 8.a osztály már ötödik óta rendszeresen dolgozik a különböző méretű szövőszékeken és már nagyon sok szép munka kikerült a kezük alól. De most nem róluk szeretnék írni.
Az rendszeresen előfordul, hogy kisebb-nagyobb gyerekek megállnak mellettünk a folyosón - csak ott van hely a szövőszékeknek - és kérdezik, ők is szőhetnek-e. A válasz mindig igen, de a nekibuzdulás csak ideig-óráig tart...egy-két kivételtől eltekintve.
Akiről írni szeretnék, az egy harmadikos fiúcska, Marci, aki meglátta és megszerette a szövést. De ilyen gyerek is sok van... Olyan viszont kevés, aki azonnal megérti a néhány, nem könnyű szabályt, aki tud figyelni a szálak futására, aki nem húzza össze a sorokat, aki nem felejt el váltani a nyüsttel, szóval Maci egy született tehetség... és nem utolsósorban imád szőni. 
Itt az első szőnyege még a kereten:

 ...és itt már elkötözve:















Ismeritek a szőnyegszövő táncát? Én sem láttam még...eddig. Mert amikor Marci táncra perdült a kis szőnyeg elkészülte után, rájöttem, hogy én vagyok az a szerencsés, aki ezt először láthatja. Ha én igen, akkor Ti is lássátok és örüljünk Marcival együtt: