Színes szőnyegeink forrása, a Lőrinc Műhely

Az úgy kezdődött, hogy 4 éve rátaláltunk az egyik raktárban két zsák natúr gyapjúfonalra, a "Lányműhely"-ben pedig felvetőfonalra. Aztán már célzottan kerestük a gombhoz a kabátot és ráleltünk néhány szövőkeretre is, amik egy ideje már a raktárban pihenték ki a korábbi évek fáradalmait. Innentől már felgyorsultak a dolgok, már csak átvetőfákat kellett "gyártani" a keretekhez, - ezt a fiúműhelyben az akkori végzős fiúk elkészítették - "leverővillákat" kaptunk a konyhából és már kezdhettük is a szövést.
Az akkor ötödikes gyerekeimmel kezdtük a kényes és munkaigényes vékony gyapjúfonallal, az első szőnyegek még kicsit csálék, elkeskenyedők lettek, de a munkafolyamatokat megtanultuk, kitűnt, hogy ki az ügyes és ki a még ügyesebb.
Néhány hónappal később a bútorraktár egyik sarkában, sátor alkatrészek keresése közben rábukkantunk két nagy szövőkeretre, ezek javítása és összeszerelése után már nagy méretű szőnyegeket is tudtunk készíteni.
A következő lépés a szövés felgyorsítása, érdekesebbé tétele volt. Ehhez a fonalak választékát kellett növelni, kellettek vastagabb és színesebb fonalak. Ekkor találkoztunk először a Lőrinc Műhely nevével. Petrikovszki Mariann szövő népi iparművész ajánlotta Lőrincéket, akiknek a műhelyében készülnek a legjobb minőségű kézi szövőszékek és azok alkatrészei, gyártják és forgalmazzák a különböző vastagságú felvetőfonalakat és nem utolsósorban a szövéshez szükséges natúr és színes fonalakat.
Az egyetlen bánatom csak az, hogy pápaiak, messze vannak, így a távolság miatt először postán rendeltünk felvető- és szövőfonalat, de aztán már a színeket is szerettük volna kiválasztani, így először én választottam a nyári szünetben színes fonalakat, majd ebben a tanévben már az egész osztály együtt ment Pápára. Először a műhelyt néztük meg, értő kalauzolás mellett, kitűzve a célt is a következő félévre: egy igazi szövőszéket szeretnénk venni. Nem szövőkeretet, hanem egy igazi, profi szövőszéket. Egy Lőrinc féle

használt szövőszéket. Ennek az ára kb. 120 ezer forint, úgyhogy még sok szőnyeget kell megszőni a vásárláshoz...
Az új színes szőnyegek már ennek a látogatásnak az eredményei, sőt azóta már még egyszer elmentünk a műhelybe színes fonalért, mert az elkészült szőnyegeket ahogy kitettük a bemutató bábura, már el is kapkodták. Most ott tartunk, hogy külön megrendelőlistánk van, amit tudásunk és időnk szerint elégítünk ki.
Az külön öröm, - és valahol a távlati célok között is szerepelt, hogy mások is kedvet kapjanak a szövéshez, mások is jussanak sikerélményhez, mások is büszkék lehessenek a tudásukra, elkészített

termékükre - hogy más osztálybeliek is csatlakoztak már a szövőkhöz, kicsik és nagyok is. Van aki gombolyítja a fonalakat, van aki a szövőkeretek felvetését tanulja, majd ezután a szövés fogásait - elkötést, elszövést majd magát a szövést - tanulja, gyakorolja.
A hangulat vidám, - néha túlságosan is, ez már a szövés rovására megy néha - megy a viccmesélés, sztorizgatás, valami ilyesmi lehetett régen a fonók hangulata is, igaz itt már a számítógép helyettesíti az éneket, a zene már a hangszórókból érkezik, a gyerekek választják, többnyire a Youtube-ról. De ez nem baj, változik a világ, menni kell vele.
A lényeg a gyerekek büszkesége, sikerélménye, hogy valakinek, ráadásul egy 'Felnőtt'-nek az ő szőnyege tetszik, vele akarja szövetni a következő, neki tetsző szőnyeget. Lassan kialakult egyfajta versengés, hogy kitől kérnek több szőnyeget, ki szövi szebben, ki nem húzza be az oldalát, kinek marad végig párhuzamos a szőnyeg széle...
Engem megnyugtat a szövés. Van, hogy felhúzom magam valamin órán, - utólag nem is értem min lehet - aztán csak szünetben odaülök a szövőszékhez - na jó csak kerethez - és szövök pár percet. Egyfajta relaxáció...és nem csak nekem. A gyerekekre is hasonló hatással van, a többi jótékony hatásról nem is beszélve...
Állítólag egy harmadikos szövőzseninek, mióta sződögél, sokat javult az írása, a motorikája, de ez lehet hogy csak pletyka... :-)