A fazekasságban egyesül az öt elem. Az agyag maga - a föld. Víz is van benne, hiszen anélkül nem lehetne meggyúrni, megformálni. Levegőn szárad ki. És végül, tűzben ég ki, nyeri el végső formáját. Nedvesen sötét, kiszáradva világosabb sárgásszürke színű. Miután az elkészített tárgyak megszáradtak, már formatartóak, de még nem vízállóak. Ha egy száraz agyagtárgyat víz ér, szétreped, szétmállik, ezért ki kell égetnünk.
Az agyaggal való bánás végtelenül kreatív dolog, ahol a két kéz dolgozik. Az agyagozás a finommotorika és az értelmi képességek fejlesztését szolgálja, továbbá nagyon jól segíti a kézügyességet és elmélyült figyelemre-fegyelemre tanít. Az agyaggal birkózó gyerekek ösztönösen ráéreznek a formákra, elbűvöli őket, hogy az alaktalan sárból valami tartós, színes, egyedi dolgot hozhatnak létre. Az általuk készített tárgyaknak "lelkük" van. A legnyüzsgősebb gyerek is átérzi a kemencebontás misztériumát: mert a kemence tüzében újjászületés történik, varázslat, csoda.
Bálint napra a 2. és 5.A osztályok kis agyagedényeket és szív alakú monogramos medálokat készítettek agyagból, majd szárítás, szivacsolás után a kemencében kiégették a tárgyakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.